Vélemény cikk a Biological Conservation-ben

 

Véleménycikket írni - szerintem - nehéz feladat, megjelentetése méginkább, hiszen véleményt fogalmaz meg. A véleményre vagy kíváncsiak, vagy nem - a bírálók még egy jól megírt vélemény cikk esetében is arról döntenek, hogy egyetértenek-e a cikkben foglaltakkal illetve tetszik-e nekik a cikk - objektív bírálati kritériumok kevés támpontot adnak (nincs benne kísérlet, anyag és módszer, statisztika vagy bármely más többé-kevésbé objektívan elbírálható elem). Ezért is örültem nagyon, amikor az Ecology Letters után második helyen a Biological Conservation-höz benyújtott kéziratunkat elfogadták. Tették ezt úgy, hogy két bírálati kör után december 21-én elfogadták, és december 30-án már kötetbe (!) is került. A cikk arra mutat rá, hogyan lehet a modern elméleti ökológia eredményeit felhasználni a restaurációs ökológiai bevatkozások kivitelezése és tervezése során, illetve, hogy a kivitelezett rekonstrukciós beavatkozások során nyert eredmények hogyan segíthetik az ökológiai elméletek tesztelését vagy épp finomítását. A cikk letölthető ezen a linken keresztül 50 napig (február 18.) ingyenesen bárki számára, illetve megtalálható lesz a honlapomon is. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Ecological theory provides strong support for habitat restoration

Török Péter, Aveliina Helm

The involvement of ecological theory in habitat restoration has significantly increased in the past decade. However, despite the fact that the field of restoration ecology has grown academically strong in recent years, there are still visible gaps between the advancing discipline of theoretical ecology and current approaches of habitat restoration. 

We propose bridging these gaps by linking recent developments in theoretical plant ecology with the main questions every restoration practitioner should ask, namely: Q1) How to identify target species and baseline conditions for restoration of the selected habitat?; Q2) When can one count on spontaneous dispersal and when are additional efforts required for facilitating dispersal of desired species?; Q3) Which factors determine the successful establishment of target species and assembly of target communities?; and Q4) What time-scale needs to be considered for the evaluation of species colonisation and restoration success? Knowledge and experience accumulated in practical restoration can considerably benefit theoretical ecology for example by improving the understanding on (i) temporal changes in community, (ii) species assembly, (iii) species dispersal and establishment and (iv) landscape-scale dynamics of biodiversity. We emphasise that to improve joint thinking of practical restoration and theoretical ecology, restoration-problem-driven theoretical research is necessary. We suggest either (i) to translate and link the current findings of theoretical ecology to restoration strategies; and/or (ii) to summarise practical restoration needs by formulation of questions and testable hypotheses based on theory.