2016. július 30., szombat

Ismeretlen fűfaj - segítség kérése


Méghogy szerencsétlenséget jelent, ha elromlik az egyszeri ember autója - kénytelen a megfelelő időben a megfelelő helyen lenni...munkahelyre haladva sétálás közben feltűnt egy furcsa, Calamagrostisnak tűnő fűfaj, melyet taxonómiai tudásom alapján nem tudtam beazonosítani.

1. fotó. A növény habitusa

A csomós, évelő fű, megjelenésében Calamagrostis-nak tűnik, virágzati hajtásokkal termetre mintegy 40-60 cm-es (virágzattal esetleg még egy kicsit magasabb is lehet), nóduszonként egy hegyesszögtől merőlegesig elálló levéllel. A levélhüvelynél a fülecske és nyelvecske igen rövid (szinte nincs is :-)) és körben igen dús félkörben álló sertesor húzódik (lásd 2. fotó).

 2. kép. igen jellegzetes szőrkoszorú

A szőrözöttség a hüvelyt formáló levelek peremén is lefut. A levéllemez a vegetatív hajtásokon 4-5 mm széles a pereme világosabb, éles, de a Calamagrostis epigeios levelénél puhább. A szétbontott virágzat (még nem virágzik) Agrostis szerű, apró, laza bugát alkot.  Mintegy 50-70 tő található, durva szemcséjű mészmentes homokon, Debreceni Egyetemhez közeli ruderális élőhelyen.

2016. július 28., csütörtök

Növényökológiai elméletek alkalmazási lehetőségei a gyeprekonstrukcióban


Az NKFIH a 2016-os évre kiírt alapkutatási pályázatán (korábban OTKA K pályázat) a témavezetésemmel benyújtott K_16 119225 azonosítójú  pályázat támogatást nyert. Ezzel 2016. október 1-étő kezdődően a tervezett kutatások összesen 44 164 ezer forintos vissza nem térítendő támogatás mellett zajlanak. Külön kiemelendő, hogy a pályázat az összes tudományterületen támogatást elnyert pályázatok (129) közül abba a szegmensbe tartozik, ahol a témavezető 40 év alatti kutató (összesen 34 ilyen pályázat nyert el támogatást). A résztvevő kutatók és a magam nevében is hálásan köszönöm a bírálók, a zsűri, a kollégium és az NKFI vezetésének, hogy pályázatunkat jóindulatú figyelemre méltatták és támogatják.  A nyertesek részletes listája és a pályázatok tudományterületi megoszlása az alábbi honlapon megtalálható.

A kutatás szakmai összefoglalója az alábbiakban olvasható:

A fajgazdag, hagyományosan kezelt területek Európa-szerte és a világ más pontjain is, többnyire a megváltozott mezőgazdasági tájhasználat (intenzívebbé vált tájhasználat vagy felhagyás) következtében jelentős mértékben degradálódtak. Ezen területek fajkészletének megőrzésében és a tájléptékű diverzitás fenntartásában a mezofil és száraz gyepterületek kiemelt jelentőséggel bírnak. Az elmúlt évszázadban a fennmaradt gyepterületek többsége degradálódott és természetes fajkészletük elszegényedett. A kedvezőtlen folyamatok megállításának vagy ütemük csökkentésének szükségessége az élőhely-rekonstrukciós kutatásokat és beavatkozásokat a tudományos érdeklődés homlokterébe emelte. A vegetációdinamikai és növényökológiai kutatások, illetve a gyeprekonstrukciós kutatások és beavatkozások fontossága ellenére az elméleti és a gyakorlat-orientált megközelítések esetében kismértékű az átjárhatóság. Az egyik oldalon számos elméletet felállítottak, melyek segítségével magyarázhatóak a vegetációdinamikai folyamatok és a fajkészletben zajló változások, a másik oldalról számos módszert és monitoring rendszert dolgoztak ki a rekonstrukciós beavatkozások kivitelezésére és tanulmányozására, melyek során jelentős mennyiségű gyakorlati tapasztalat halmozódott fel. Egy egységes, az elméleti eredményeket és gyakorlati tapasztalatokat ötvöző módszertan és elméleti háttér azonban mindez idáig hiányzik. Vizsgálataink során arra keressük a választ, hogy a növényökológia elméletek milyen módon segíthetik a költséghatékony gyeprekonstrukciós módszerek kiválasztását és végrehajtását. A javasolt kutatás igen újszerű és jól kapcsolódik a növényökológia és a restaurációs ökológia nemzetközi trendjeihez.

2016. július 12., kedd

Ubatuba-tól Vagafogo-ig - Egy IAVS szimpózium Brazíliában


2016. június 12-16 között rendezték meg az International Association of Vegetation Science éves szimpóziumát (idén az 59.) ebben az évben Dél-Amerikában. A konferencia témammegjelölése: Conservation of Plant Communities: From Environmental Drivers to Ecosystem Services mutatja az utóbbi években a vegetációtudományban is látható hangsúly eltolódást a tisztán elméleti vegetációtudományos kutatások irányából a gyakorlatorientált konzervációs és restaurációs beavatkozásokat alátámasztó vagy éppen ezek okán végzett vizsgálatok és megközelítés irányába. 


A konferencia résztvevői

A Pirenópolisban, Brazíliában rendezett konferencián kutatócsoportunk 2 előadással vett részt, melyek az alábbiak voltak:

Török P., Valkó O., Deák B., Kelemen A., Tóth E., Tóthmérész B.: Traditional cattle and sheep grazing in short-grass steppes: is the livestock type more crucial than grazing intensity?

In agriculture-driven landscapes, grasslands have an outstanding importance in maintaining species richness. Restoration and conservation of grassland biodiversity, therefore, became a top priority both in research and practice. In many regions sheep or cattle grazing are vital options for biodiversity conservation. In our study we compared the effects of cattle and sheep grazing on short-grass steppe vegetation under various grazing intensities. We tested the following hypotheses: A) Sheep grazing maintains a lower taxonomic and functional diversity, lower amount of forbs compared to cattle grazing. B) The effects of grazing are highly intensity-dependent and differences between cattle and sheep grazing are more pronounced at low grazing intensities than at high ones, because the selectivity of grazing decreases at higher intensities. We found lower taxonomic- and functional diversity, and lower cover of forbs in sheep grazed steppes compared to cattle grazed ones. Grazing intensity had a significant effect only on species richness. The livestock type had a significant effect on Shannon diversity and evenness. While most single trait indices were affected by the livestock type, significant effect of intensity was detected only in a few cases. Our findings clearly indicated that most of the vegetation characteristics were significantly affected by livestock type, while fewer intensity-dependent effects were confirmed. These findings suggest that the selection of the livestock type is more crucial in biodiversity conservation and management than the adjustment of grazing intensity. Our results also suggest that cattle grazing creates a more species- and trait-rich vegetation with higher cover of forbs compared to sheep grazing. However, sheep grazing is a much better choice to suppress forbs, including weedy ones, than cattle grazing. For optimal ecosystem functioning and for highest variability of traits proper grazing intensity should be also carefully set and fine-tuned in respect of the habitat type and the grazing animal.

Tóthmérész B., Deák B., Török P., Kelemen A., Miglécz T., Tóth K., Valkó O.: Successful recovery of species rich grasslands on croplands - case studies from Central Europe

Grasslands are vital landscape elements, and sustaining their biodiversity is crucial for biodiversity conservation, especially in agricultural landscapes. In Central Europe the large-scale abandonment of croplands resulted in landscape-scale changes in biodiversity, ecosystem services and agricultural production. Grassland restoration on former croplands offers a vital opportunity to mitigate the loss of grassland biodiversity. We studied vegetation changes in 24 former croplands sown by low-diversity seed mixtures in East-Hungary. Our first aim was to evaluate the usefulness of sowing lowdiversity seed mixtures, which is a frequently used restoration technique because of its high predictability and fast results. Our second aim was to test a novel approach by the establishment of colonisation windows for increasing the diversity of species-poor sown grasslands, restored by the use of low-diversity seed mixtures. We compiled a highdiversity seed mixture containing 35 species. We established altogether 32 colonisation windows (1×1-m, 2×2-m and 4×4-m size) in eight 8-year-old grasslands restored by low-diversity seed sowing. Our third aim was to compare the success and costeffectiveness of spontaneous grassland recovery with an active grassland restoration by seed sowing in terms of the restoration of ecosystem services, like weed control, biomass production, and recovery of biodiversity. Our results showed that using low diversity seed mixtures grassland restoration on croplands offer a viable solution for restoring biodiversity and ecosystem services. By establishing colonisation windows we overcome the microsite- and propagule limitation and we can successfully introduce target species to the species-poor recovered grasslands. All sown species established in the colonisation windows and many of them maintained or even increased their first year cover to the second year. Larger colonisation windows were characterised by higher cover of sown species and more homogeneous species composition compared to the smaller ones. Thus, in restoration practice larger colonisation windows are recommended. Seed sowing ensures higher weed control and biomass production, but lower biodiversity compared to spontaneous recovery. We found that both spontaneous grassland recovery and seed sowing can be cost-effective methods, and can be successful even in a relatively short period of a nature conservation project.

A konferencia honlapja ITT.
A konferencia programja elérhető ITT
Az összefoglalók megtalálhatóak ITT.

A konferencia szakmai programjához szorosan kapcsolódó terepi szimpóziumokon is részt vettünk ahol gyakran oldott hangulatban kerülhetett sor fontos szakmai megbeszélésekre és vitákra. Az alábbiakban néhány fotót mutatnék be ennek illusztrálására.

 Good morning Sunshine (A magyar csapat, Milan Chytry fotója - a kép közepe azért éles :-))


Pirenópolis látképe

Az "igazi" cerrado vegetáció

  A "száraz" mangrove

És egy kicsit még közelebbről 

A restinga (Atlanti esőerdő régió) 

Restinga 2

Restinga aljnövényzete - Piperaceae :-)

Szobanövények, tisztára mint a nappalinkban :-) (1)

Szobanövények, tisztára mint a nappalinkban :-) (2)
 
 Szobanövények, tisztára mint a nappalinkban :-) (3)

Csücsörésző kolibri (igen, rengeteg fény volt :-))

Aztán kiderült hogy van a közelben egy maddárszentély is...

Nem volt egyszerű fotózni a jószágokat...

Általában nem sikerült :-)

Ezeket könnyebb volt :-)

A köderdők

Araukária mag eladó

Restinga vegetáció egy másik helyen

Voltunk persze ilyen helyen is...

És végezetül szívfájdításképpen - a konferencia ilyen helyen volt

2016. július 8., péntek

Bolyai János Kutatási Ösztöndíj - Nyertes kollégák


Dr. Valkó Orsolya és Dr. Deák Balázs kollégáim elnyerték a Bolyai János Kutatási ösztöndíjat melyet ebben az évben több mint 850 pályázó közül csupán 170-en kaptak meg. Az ösztöndíjat olyan PhD-fokozattal rendelkező fiatal kutatók nyerhetik el, akik tudományos munkássága és publikációs teljesítménye is igen kiemelkedő; 1996-tól kezdődően közel 3400 fiatal kutatónak biztosított támogatást az MTA, 15-en közülük ma már akadémikusok. Az új Bolyai Ösztöndíjasok listája itt olvasható. Az MTA honlapján megjelent teljes cikk itt található meg. Az ösztöndíjhoz kollégáimnak és ezúton minden nyertesnek is gratulálok!

2016. július 5., kedd

Új impakt faktorok - 2015


Bár kicsiny hazánk jelenleg a Quartilisek lázában ég, azért célszerű nem megfeledkezni a legújabb impakt faktorokról sem. A legújabb jelentésben többnyire az erősen megugrott impaktok korrekciója (például Preslia) vagy az értékek nagyobb esést követő viszont-korrekciója (például Diversity and Distribution) figyelhető meg (Itt természetesen nem valódi értelemben vett beavatkozást vagy korrekciót kell érteni - adódhat például ez a változás abból is, hogy a több cikket tartalmazó évfolyam a 2013-as vagy a 2014-es évre esett).  A lapok többségének esetében a korábbi évekhez hasonlóan csak kismértékű változás mutatkozott pozitív vagy negatív irányba. Jelentős (eddig gyakorlatilag példa nélkülien magas) megugrás volt megfigyelhető például a Land Degradation and Development esetében, ahol a 3 körüli impaktról a lap 8(!)-at meghaladó értéket teljesített. A mért teljesítmény mögött részben a több éves hatékony szervezői és szerkesztői munka áll, amihez csak gratulálni lehet. Azonban az említett példa rámutat arra az igazságra, hogy a magas impakt nem elérhetetlen a lapok számára, és számos lap (a lapok többsége megjegyezném zárójelben) az erkölcsi magaslaton állók számára szürke zónának tekinthető módon is dolgozik a mutatók javításán. Csak egy kis matekolással kiszámítható, hogy az adott évi impakt a megelőző két év citációinak és cikkeinek számának hányadosa. Azaz ha egy lapnak 2013-ban és 2014-ben összesen 40 cikke jelent meg és ezekre összesen 80 hivatkozás esett a vizsgált időszakban az 2-es impaktfaktort jelent. Legyinthetünk erre, hogy úri huncutság, de a lapok oldaláról a magasabb impakt, nagyobb számú és jobb minőségű kéziratot is jelent - ami valósan a lap minőségének növekedését eredményezheti - indirekt módon (ezt nem szántam semmiféle provokációnak, csupán - szerintem - mindenki által ismert tényeket közöltem).

Akiket érdekelnek a friss impaktok, ők ezen a - természetesen kalóz oldali - linken tájékozódhatnak előfizetés nélkül, vagy egyenként rákereshet a folyóiratok honlapjára ezekért a mutatókért (megjegyzendő persze, hogy azok a lapok ahol az impakt faktor emelkedett azok már másnap erre az értékre módosítják a honlapon közölt adatokat, ahol csökkent ott néhol még így közel 3 héttel a publikálási dátum után is régi adat szerepel).

Prémium ösztöndíj - prémium teljesítményre


Sikeres pályázatával Dr. Kelemen András tanítványom, a Debreceni Egyetem fiatal kutatója elnyerte az MTA Prémium Posztdoktori Kutatói Program ösztöndíját. Így 2016. szeptember 1-től három évig az MTA támogatásával folytatja munkáját. Támogatást nyert kutatási témájának címe: Vegetációdinamikai folyamatok új megvilágításban – Együttélési mechanizmusok és alkalmazkodási stratégiák változó környezeti feltételek mellett. A prémium ösztöndíjra benyújtott 127 pályázatból, összesen csupán 25 pályázat kapott támogatást. Tisztán szupraindividuális témakörben az egyetlen támogatott pályázó volt Kelemen András. A támogatott pályázatokról részletesen a Magyar Tudományos Akadémia honlapján lehet tájékozódni. Az Ökológiai tanszék és az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport minden tagja nevében szívből gratulálunk ehhez a kiemelkedő eredményhez és a kutatáshoz illetve a közös munkához sok sikert kívánunk!

2016. július 4., hétfő

Különszám a fenntartható legeltetésről az AGEE-ben

 

Megjelenés alatt van a mezőgazdasági szakterület (ISI: agriculture) első helyen rangsorolt lapjában az Agriculture, Ecosystems & Environment-ben a legeltetés fenntarthatóságáról szóló szakmai különszám, melyben több magyar kutatócsoport cikke is meg fog jelenni. A kötet vendégszerkesztői Török Péter, Nörbert Hölzel (University of Münster, Németország), Rudy van Diggelen (University of Atwerp, Belgium) és Sabine Tischew (Anhalt University of Applied Sciences, Németország). A kötet összesen 15 szakcikket és egy szerkesztői cikket tartalmaz és európai fátlan élőhelyekre fókuszáltan a fenntartható tájhasználat fenntartásának és a biodiverzitás megőrzésének lehetőségeit ismerteti. 

A kötetben cikkei már online-early formában megtalálhatóak a folyóirat honlapján. A kötet cikkei a megjelenés sorrendjében a következőek:

Szerkesztői cikk: Török P., Hölzel N., van Diggelen R., Tischew S (2016): Grazing in European open landscapes: How to reconcile sustainable land management and biodiversity conservation? DOI:  10.1016/j.agee.2016.06.012

A. Varga, Zs. Molnár, M. Biró, L. Demeter, K. Gellény, E. Miókovics, Á. Molnár, K. Molnár, N. Ujházy, V. Ulicsni, D. Babai (2016): Changing year-round habitat use of extensively grazing cattle, sheep and pigs in East-Central Europe between 1940 and 2014: Consequences for conservation and policy. DOI: 10.1016/j.agee.2016.05.018

Riccardo Primi, Goffredo Filibeck, Andrea Amici, Christoph Bückle, Laura Cancellieri, Alfredo Di Filippo, Carmelo Gentile, Adalgisa Guglielmino, Roberta Latini, Leone D. Mancini, Scott A. Mensing, Carlo M. Rossi, Francesco Rossini, Anna Scoppola, Cinzia Sulli, Rachele Venanzi, Bruno Ronchi, Gianluca Piovesan (2016): From Landsat to leafhoppers: A multidisciplinary approach for sustainable stocking assessment and ecological monitoring in mountain grasslands. DOI: 10.1016/j.agee.2016.04.028


Nina Polchaninova, Galina Savchenko, Alexander Drogvalenko, Vladimir Ronkin, Dmitry Shabanov (2016): The impact of cattle grazing on cursorial spiders (Aranei) and true bugs (Heteroptera) in steppe gullies of northeastern Ukraine. DOI: 10.1016/j.agee.2016.04.031

D.P.J. Kuijper, K. Devriendt, M. Bormans, R.Van Diggelen (2016): Do moose redistribute nutrients in low-productive fen systems? DOI:10.1016/j.agee.2016.04.032

Kechang Niu, Jin-sheng He, Shiting Zhang, Martin J. Lechowicz (2016): Tradeoffs between forage quality and soil fertility: Lessons from Himalayan rangelands. DOI: 10.1016/j.agee.2016.04.023

Matteo Barcella, Federico Filipponi, Silvia Assini (2016): A simple model to support grazing management by direct field observation.
DOI: 10.1016/j.agee.2016.04.027

Michiel F. WallisDeVries, Jinze Noordijk, Ed O. Colijn, John T. Smit, Kars Veling (2016): Contrasting responses of insect communities to grazing intensity in lowland heathlands. DOI: 10.1016/j.agee.2016.04.012


Martina Köhler, Georg Hiller, Sabine Tischew (2016): Year-round horse grazing supports typical vascular plant species, orchids and rare bird communities in a dry calcareous grassland. DOI: 10.1016/j.agee.2016.03.020


Denise Rupprecht, Kristin Gilhaus, Norbert Hölzel (2016): Effects of year-round grazing on the vegetation of nutrient-poor grass- and heathlands—Evidence from a large-scale survey. DOI: 10.1016/j.agee.2016.02.015

Roel van Klink, Jasper L. Ruifrok, Christian Smit (2016): Rewilding with large herbivores: Direct effects and edge effects of grazing refuges on plant and invertebrate communities. DOI: 10.1016/j.agee.2016.01.050

Péter Török, Orsolya Valkó, Balázs Deák, András Kelemen, Edina Tóth, Béla Tóthmérész (2016): Managing for species composition or diversity? Pastoral and free grazing systems in alkali steppes. DOI: 10.1016/j.agee.2016.01.010

Roman Bucher, Christian Andres, Martin F. Wedel, Martin H. Entling, Herbert Nickel (2016):  Biodiversity in low-intensity pastures, straw meadows, and fallows of a fen area–A multitrophic comparison. DOI: 10.1016/j.agee.2015.12.019