2017. március 14., kedd

18. Biológus Napok Kolozsvár

 

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudomány-egyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézete az Apáthy István Egyesülettel és az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság Biológia és ökológiai  szakbizottságával közösen az idén is megrendezi a Kolozsvári Biológus Napokat, ezúttal a 18.-at, 2017. március 31 - április 1. között. A két napig tartó tudományos konferencia a biológiát és az ökológiát széles körben átfogó rendezvény, amelyen előadóként egyetemi oktatók, kutatók, doktoranduszok mellett frissen végzett vagy éppen jelenlegi egyetemi hallgatók is bemutatkoznak, kolozsváriak, szegediek, marosvásárhelyiek, pestiek, csíkiak és debreceniek egyaránt, a biológia és az ökológia bármely szegmensét érintő tudományos előadással. 

A konferencia honlapja a regisztrációs felülettel elérhető itt.

Töltsük fel a hiátusokat - Új cikk az Ecological Engineering-ben

 

Megjelent Valkó Orsolya elsőszerzőségével korábbi csatorna-nyomvonalak mentén zajló spontán gyepregenerációval foglalkozó tanulmányunk az Ecological Engineering szakfolyóiratban. A közlemény témájához szorosan kapcsolódik egy korábban megjelent tanulmányunk (Deák et al. 2015), amely elméleti közösségszerveződési nézőpontból vizsgálja a nyomvonalak mentén zajló spontán szukcessziós folyamatokat. 

A közlemény megtekinthető a folyóirat honlapján és letölthető lesz a honlapomról is. Az összefoglaló az alábbiakban olvasható.

Filling up the gaps—Passive restoration does work on linear landscape elements

Valkó O., Deák B., Török P., Kelemen A., Miglécz T., Tóthmérész B.

Open landscapes in many parts of Europe have been negatively affected by large-scale drainage and amelioration to support agricultural production. In continental alkali grasslands, amelioration and establishment of drainage ditch systems were typical in the 1950s and 60s. Drainage ditches caused a considerable fragmentation and degradation of natural grasslands; thus several projects aimed at eliminating these linear landscape elements. In a multi-site study, we explored the drivers of grassland recovery after soil-filling of drainage ditches in landscape-scale restoration projects in Hortobágy National Park, East-Hungary. Ditch embankments, formerly built from the excavated soil, were used to fill the 8-m wide ditches and grazing was applied to facilitate the recovery of grasslands similar to the surrounding matrix. Three age classes were selected for the study: 1-, 6- and 8-year-old filled ditches; with nine sites per age group, surrounded by three grassland types (27 ditches in total). We recorded the percentage cover of vascular plant species in 18 plots per ditch, 486 plots in total. We found that the species pool of the filled ditches became more similar to the reference grasslands with increasing successional age and increasing distance to the central zone of the ditches regardless of grassland type. Species richness of the filled ditches became more similar to that of the reference grasslands with increasing successional age. However, we found that several target species, especially salt-tolerant pioneers, could establish even in the first year. Grassland recovery was most successful in sites adjacent to dry grasslands characterised by soils with high salt content, which favoured specialist species and suppressed non-target species. Cover of non-target species was higher in wet meadows with moist, nutrient-rich soils which favoured generalists and non-target species. Our study revealed that passive restoration after soil filling of disused drainage ditches can effectively support grassland recovery even within less than ten years, when restoration sites are surrounded by natural grasslands.

2017. március 12., vasárnap

Nők a Tudományban Kiválósági Díj - 2017 - Valkó Orsolya


Az MTA-DE Biodiverzitás kutatócsoport munkatársa és a DE TTK Ökológiai tanszékének adjunktusa, Valkó Orsolya kapta az idén a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat az agrártudományok kategóriában. A díjat március 8-án a Nemzetközi Nőnaphoz kapcsolódva adták át a Magyar Tudományos Akadémián. A díjhoz a magam és a kutatócsoport nevében szívből gratulálok! A díjjal kapcsolatos sajtóközlemény megtalálható az akadémia honlapján.

Szukcesszió-elmélet az Ecology & Evolution-ben


Megjelent Kelemen András elsőszerzőségével legújabb cikkünk az Ecology & Evolution nevű nyílt hozzáférésű lapban. A cikk az évelő közösségek felhagyását követő vegetáció-változások növényi sajátságokon alapuló elemzését adja közre kiemelve a klasszikus, rövidéletű kultúrákat követő szukcesszió és az évelő kultúrák felhagyását követő szukcesszió özti különbségeket. A cikk letölthető a folyóirat honlapjáról. Az összefoglalója az alábbiakban olvasható.

New aspects of grassland recovery in old-fields revealed by trait-based analyses of perennial-crop-mediated succession

Kelemen A., Tóthmérész B., Valkó O., Miglécz T., Deák B., Török P.

Classical old-field succession studies focused on vegetation changes after the abandonment of annual croplands or on succession after the elimination of cultivated crops. Perennial-crop-mediated succession, where fields are initially covered by perennial crops, reveals alternative aspects of old-field succession theories. We tested the validity of classical theories of old-field succession for perennial-crop-mediated succession. We formulated the following hypotheses: (1) functional diversity increases with increasing field age; (2) resource acquisition versus conservation trade-off shifts toward conservation at community level during the succession; (3) the importance of spatial and temporal seed dispersal decreases during the succession; and (4) competitiveness and stress-tolerance increases and ruderality decreases at community level during the succession. We studied functional diversity, trait distributions and plant strategies in differently aged old-fields using chronosequence method. We found increasing functional richness and functional divergence, but also unchanged or decreasing functional evenness. We detected a shift from resource acquisition to resource conservation strategy of communities during the succession. The role of spatial and temporal seed dispersal was found to be important not only at the initial but also at latter successional stages. We found an increasing stress-tolerance and a decreasing ruderality during succession, while the competitiveness remained unchanged at the community level. Despite the markedly different starting conditions, we found that classical and perennial-crop-mediated old-field successions have some similarities regarding the changes of functional diversity, resource acquisition versus conservation trade-off, and seed dispersal strategies. However, we revealed also the subsequent differences. The competitive character of communities remained stable during the succession; hence, the initial stages of perennial-crop-mediated succession can be similar to the middle stages of classical old-field succession. Moreover, the occupied functional niche space and differentiation were larger in the older stages, but resources were not effectively utilized within this space, suggesting that the stabilization of the vegetation requires more time.

2017. február 3., péntek

Vegetációdinamika új nézőpontból - Nostoc hatása szikes gyepközösségekre


A vegetációtudomány egyik legrangosabb lapjában, a Journal of Vegetation Science-ben jelent meg Sonkoly Judit elsőszerzőségével legújabb tanulmányunk, melyben a szikes gyepekben gyakran megjelenő cyanobacterium csoport, a Nostoc nemzetség fajainak lehetséges hatásait elemeztük szikes közösségek fajainak csírázási és megtelepedési sikerességére. A vizsgálat a maga nemében hiánypótló hiszen egy a vizes rendszerekben jelentős, toxikus vízvirágzást is okozó csoport terresztris közösségekre kifejtett lehetséges hatásait vizsgálja. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható. A közlemény letölthető a honlapomról.


A new aspect of grassland vegetation dynamics: cyanobacterium colonies affect establishment success of plants

Sonkoly J.,  Valkó O., Deák B., Miglécz T., Tóth K., Radócz Sz., Kelemen A., Riba M., Vasas G., Tóthmérész B., Török P.

Aims: Cyanobacteria may have considerable effects on community functioning, mostly because they produce various metabolites that adversely affect other organisms. Here we synthesized existing knowledge about the effects of toxic cyanobacteria on the germination and growth of terrestrial plants. We also aimed to test the chemical effects of a Nostoc (Cyanobacteria) extract on the germination and growth of species of alkali habitats to investigate whether cyanobacteria can alter community structure and diversity via affecting the establishment success of plants.
Location: Cyanobacterium colonies from the Hortob agy National Park, East Hungary; indoor experiments at the University of Debrecen, Hungary. Methods: To review the effects of toxic cyanobacteria on terrestrial plants, we conducted a literature search. To test these effects on native plants, field-collected Nostoc colonies were used to prepare a cell-free water extract, and treatments (watering with Nostoc extract and watering with tap water) were tested on 3x100 seeds of nine alkali grassland species. After 5 wk, seedling number, seedling length and fresh and dry weights were measured.
Results: We collected data on the effects of cyanobacteria on 27 species, but they were mostly focused on crops irrigated with cyanobacteria-containing water, not on floras native to natural ecosystems. In the germination experiment species identity and treatment had a significant effect on almost all variables, but their interaction only affected germination rate and fresh weight. Fresh weight decreased significantly only in the invasive Hordeum jubatum, but germination rate decreased significantly in five species.
Conclusions: Based on our findings, terrestrial cyanobacterium colonies can affect the establishment success of grassland plants, through which they may be important in determining which species can be incorporated into the community. Thus, cyanobacteria might play an important role in shaping diversity, species composition and the structure of natural plant communities.

2017. január 19., csütörtök

Interjú az FM90 CAMPUS Rádióban


Jövőnéző Extra című tudományos-ismeretterjesztő magazinban hallható a sztyeppekről szóló szakmai kötet kapcsán velem készített interjú. Az interjú az e-héten pénteken (január 20) 18 20-tól illetve az ismétlése vasárnap 16 05-től hallható a rádióban Debrecen körzetében az FM 90-en illetve interneten is hallgatható az www.fm90.hu webcímen.

2017. január 17., kedd

A legtöbbet citált cikk a Flórában a 2012-ben megjelent tanulmányunk

A SCOPUS adatbázis összesítésén alapulva a legtöbbet citált cikk a Flora szakfolyóiratban a 2012-ben megjelent tanulmányunk:

Valkó O., Török P., Matus G., Tóthmérész B. (2012): Is regular mowing the most appropriate and cost-effective management maintaining diversity and biomass of target forbs in mountain hay meadows? Flora 207: 303-309.


A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható:

Conservation of grassland biodiversity is a key issue in the EU agro-biodiversity policy. We assessed the effects of yearly mowing on target forb biomass in years with contrasting precipitation (2006-2007) in mountain fen and dry-mesophilous hay meadows in NE-Hungary. We hypothesised: (i) Species richness and biomass of target forbs is higher in mown than in abandoned stands. (ii) Mowing has more an effect on the biomass of target forbs, graminoids and litter than precipitation.Mowing increased the species richness of forbs and target forbs. The biomass of forbs and target forbs was not affected by mowing because of the specific responses of certain forbs. The majority of target species were supported, but tall forbs (Succisa pratensis; Lathyrus pratensis) were suppressed by mowing. Precipitation affected only the amount of litter in dry-mesophilous meadows and forb biomass in fen meadows. In the dry year, the biomass of target forbs decreased but the proportion of the species did not change. Our results showed that mowing is necessary to maintain overall plant biodiversity in hay meadows by removal of graminoid biomass and litter, but not all target forbs were favoured by regular yearly mowing. Decreased mowing frequency (mowing in every second or third year) on the entire meadow or temporarily changing mosaics of mown and unmown stripes might be the most suitable management option for maintaining the highest biodiversity of forbs.

2017. január 13., péntek

Az áttekintő tanulmányunk citáltsága a felső 1%-ban


A Web of Science a citációs mutatók és megjelenési adatok alapján a megjelenést követő két év adatait alapul véve kiválasztja az adott tudományterület magasan idézett cikkeit (felső 1%). 2016-os évben a palaearktikus gyepek biodiverzitásával foglalkozó áttekintő tanulmányunk kiérdemelte ezt az elsimerést és "Highly Cited Paper" lett az Environment/Ecology kategóriában. Köszönöm mindenkinek, aki hozzájárult az idézéssel ehhez a sikerhez!


A további citációk reményében lobbizva mindenki figyelmébe ajánlom a cikket, mely letölthető a honlapomról és a folyóirat honlapján is ingyenesen elérhető.

2017. január 4., szerda

Vélemény cikk a Biological Conservation-ben

 

Véleménycikket írni - szerintem - nehéz feladat, megjelentetése méginkább, hiszen véleményt fogalmaz meg. A véleményre vagy kíváncsiak, vagy nem - a bírálók még egy jól megírt vélemény cikk esetében is arról döntenek, hogy egyetértenek-e a cikkben foglaltakkal illetve tetszik-e nekik a cikk - objektív bírálati kritériumok kevés támpontot adnak (nincs benne kísérlet, anyag és módszer, statisztika vagy bármely más többé-kevésbé objektívan elbírálható elem). Ezért is örültem nagyon, amikor az Ecology Letters után második helyen a Biological Conservation-höz benyújtott kéziratunkat elfogadták. Tették ezt úgy, hogy két bírálati kör után december 21-én elfogadták, és december 30-án már kötetbe (!) is került. A cikk arra mutat rá, hogyan lehet a modern elméleti ökológia eredményeit felhasználni a restaurációs ökológiai bevatkozások kivitelezése és tervezése során, illetve, hogy a kivitelezett rekonstrukciós beavatkozások során nyert eredmények hogyan segíthetik az ökológiai elméletek tesztelését vagy épp finomítását. A cikk letölthető ezen a linken keresztül 50 napig (február 18.) ingyenesen bárki számára, illetve megtalálható lesz a honlapomon is. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Ecological theory provides strong support for habitat restoration

Török Péter, Aveliina Helm

The involvement of ecological theory in habitat restoration has significantly increased in the past decade. However, despite the fact that the field of restoration ecology has grown academically strong in recent years, there are still visible gaps between the advancing discipline of theoretical ecology and current approaches of habitat restoration. 


We propose bridging these gaps by linking recent developments in theoretical plant ecology with the main questions every restoration practitioner should ask, namely: Q1) How to identify target species and baseline conditions for restoration of the selected habitat?; Q2) When can one count on spontaneous dispersal and when are additional efforts required for facilitating dispersal of desired species?; Q3) Which factors determine the successful establishment of target species and assembly of target communities?; and Q4) What time-scale needs to be considered for the evaluation of species colonisation and restoration success? Knowledge and experience accumulated in practical restoration can considerably benefit theoretical ecology for example by improving the understanding on (i) temporal changes in community, (ii) species assembly, (iii) species dispersal and establishment and (iv) landscape-scale dynamics of biodiversity. We emphasise that to improve joint thinking of practical restoration and theoretical ecology, restoration-problem-driven theoretical research is necessary. We suggest either (i) to translate and link the current findings of theoretical ecology to restoration strategies; and/or (ii) to summarise practical restoration needs by formulation of questions and testable hypotheses based on theory.

2016. december 1., csütörtök

A 25 legtöbbet citált cikk között a tanulmányunk a Basic and Applied Ecology-ban

 

Folytatva a tegnap megkezdett sort (reméljük sor lesz :-)), úgy tűnik egy másik áttekintő tanulmányunk is bekerült a legtöbbet citált 25 közé, viszont ez a Basic and Applied Ecology nevű rangos ökológiai folyóirat listájában. A cikk Valkó Orsolya elsőszerzőségével  a megjelent "Review: Prospects and limitations of prescribed burning as a management tool in European grasslands" című közlemény. A rangsorolást a SCOPUS alapján végzik és a 2011-óta megjelent cikkek szerelepnek ebben a listában. A cikkünk a BAE listájában a 15. legtöbbet citált cikk jelenleg. A cikk a folyóirat honlapján szabadon hozzáférhető és letölthető.

2016. november 30., szerda

A 25 legtöbbet hivatkozott cikk között az áttekintő tanulmányunk az AGEE-ben


Az agrártudomány elsőszámú lapjában, az Agriculture, Ecosystems & Environment-ben 2014-ben megjelent áttekintő tanulmányunk: 


a 25 legtöbbet idézett cikk közé került (jelenleg 23-ként). Korábban a legtöbbet letöltött cikkek között szerepelt, de azért ez most sokkal bíztatóbb eredmény. A cikk szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról is.

2016. november 17., csütörtök

Rangos elismerés az MTA-DE Kutatócsoport munkatársának


Radócz Szilvia, a Debreceni Egyetem TTK Ökológiai Tanszék és az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport egyetemi hallgatója a Stephen W. Kuffler Alapítvány idei pályázatán konzervációbiológiai kutatásaival kutatási ösztöndíjat nyert el. A díjakat november 15-én a Magyar Tudományos Akadémián tartott ünnepségen adták át, ahol a díjazottak előadásban mutatták be a kutatási területükön elért eredményeiket. A rangos elismeréshez szívből gratulálok!

2016. november 6., vasárnap

Célkeresztben a kunhalmok: Interjú Deák Balázzsal az ÉT-ban


Az Élet és Tudomány idei 40. számában olvasható egy interjú a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszék és az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársával, Dr. Deák Balázzsal, amelyben élénk nemzetközi érdeklődésre is számot tartó, kunhalmokhoz kapcsolódó kutatásairól beszél. Az interjú teljes szövege az alábbiakban megtalálható. Deák Balázs témájához kapcsolódóan az elmúlt időszakban több nemzetközi szakfolyóiratban is jelentek meg publikációk, melyek a honlapomról a téma iránt érdeklődők számára letölthető formátumban is megtalálhatóak:





Új cikkünk a Biological Conservation-ben

 

Deák Balázs elsőszerzőségével megjelent legújabb cikkünk a Biological Conservation szak-folyóiratban. A cikk kurgánokon található izolált sztyeppfoltok növényzetének vizsgálatával arra keresi a választ, hogy a gyepfoltokra hatást gyakorló abiotikus és biotikus tényezők, hogyan befolyásolják specialista növényfajok megmaradási sikerességét. A cikk letölthető a honlapomról illetve megtalálható a folyóirat honlapján is. A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Factors threatening grassland specialist plants - A multi-proxy study on the vegetation of isolated grasslands

Deák B., Valkó O., Török P., Tóthmérész B.

Land use changes have resulted in the loss and isolation of semi-natural habitats worldwide. In intensively used agricultural landscapes the remnants of natural flora only persist in small habitat islands embedded in a hostile matrix. In the steppe zone burial mounds, so-called kurgans, have the potential to preserve the natural flora and act as local biodiversity hotspots. Exploration of the factors driving biodiversity in isolated habitat fragments is crucial for understanding the ecological processes shaping their vegetation and for designing effective strategies for their protection.We sampled the vegetation of 44 isolated kurgans in East-Hungary and studied the effects of habitat area, slope, recent disturbance, past destruction and the level of woody encroachment on the species richness and cover of grassland specialist and problemspecies (competitorweedy species).We usedmodel selection techniques and linear models for testing relevant factors affecting specialist species in grassland fragments. We found that the biodiversity conservation potential of kurgans is supported by their steep slopes, which provide adequate habitat conditions and micro-climate for steppic specialist plant species. Specialist species are threatened both by recent disturbances and encroachment of alien woody species, especially black locust. Factors supporting specialist species suppressed problem species by providing unfavourable environmental conditions and putting them at a competitive disadvantage. We identified that woody encroachment and current disturbances affect the vast majority of kurgans, posing a serious threat to grassland specialist species. Thus, there is an urgent need to integrate active conservation measures into the current passive protection of kurgans.

2016. október 26., szerda

Égetően fontos problémák - Díjnyertes cikkpályázat


Dr. Valkó Orsolya, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Ökológiai Tanszékének adjunktusa, az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tagjaként a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja (MTA TTK) és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) közös ismeretterjesztő cikk pályázatán "Tüzek hatása a gyepek élővilágára" című pályaművével első helyezést ért el. A szerző a kiemeli, hogy miközben a tüzek a növényközösségek diverzitásának  fenntartásában meghatározó szerepet töltenek be, mégis nagyon kevés vizsgálat foglalkozik azok füves élőhelyekre gyakorolt hatásaival. Éppen ezért választották ezt a kutatási témát a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének munkatársaival. A cikkhez kapcsolódó alábbi nemzetközi publikációk letölthetőek a honlapomról:







Ezúton is gratulálok a szép sikerhez! Az alábbiakban olvasható a pályamű teljes szövege.




Az ismeretterjesztő cikk  részletesen bemutatja a tüzek hazai füves élőhelyekre gyakorolt ökológiai hatásait, valamint kitér a gyeptüzek természetvédelmi megítélésére, melyhez a publikált irodalmi adatok értékelése mellett a hazai nemzeti parki igazgatóságokon dolgozó szakemberek tapasztalatait is felhasználta.

2016. október 7., péntek

Egyedülálló sztyeppkötet a Biodiversity & Conservation-ben

 

A közeljövőben fog megjelenni a Biodiversity & Conservation nevű rangos nemzetközi lapban Jürgen Dengler (D), Didem Ambarlı (TR), Johannes Kamp (D), Török Péter (HU) és Karsten Wesche (D) vendégszerkesztésében a világon egyedülálló tanulmánykötet a sztyeppterületeken zajló aktuális kutatásokról. A kötet gerincét 17 szakcikk alkotja (köztük több magyar társszerzőségű cikkel), amelyek tartalmát összegzi egy szerkesztői cikk. A kötethez tartozik még egy igencsak terjedelmes szintéziscikk, mely a világon elsők között, jelentős mennyiségű lokális irodalom, valamint orosz, német és kínai nyelven megjelent szakirodalom áttekintésével regionális bontásban tárgyalja az egész sztyepp biomot. 


A szintéziscikk (1) definiálja a Palaearktikus sztyeppeket és bemutatja a legfontosabb chorológiai és ökológiai alapon besorolt sztyepptípusokat. (2) Becslést ad a sztyeppek történeti és jelenlegi kiterjedéséről definiálva a "sztyepp niche"-t magassági fekvés és klímajellemzők figyelembe vételével. (3) Bemutatja a sztyeppvegetációt, a flóra és fauna főbb jellemzőit. 



A jelenleg tapasztalható, a sztyeppterületeket jelentősen veszélyeztető tájhasználat-változás illetve a sztyeppek megőrzésének kiemelt fontosságának okán értékeli (4) a tájhasználat változás sztyeppek talajára és vegetációjára gyakorolt hatását. (5) Bemutatja a klímaváltozással összefüggő hőmérséklet és csapadékmennyiség változás lehetséges ökológiai hatásait, valamint (6) áttekinti a sztyepprégió védelmének aktuális helyzetét és értékeli a védett sztyeppterületek kiterjedési viszonyait. Az áttekintő tanulmányhoz összesen 8 online elektronikus függelék is tartozik, melyek gazdag képanyaga hozzájárul a világszinten is igen veszélyeztetett biom jobb megismeréséhez. A kötet elkészítéséhez a vendégszerkesztők mellett több mint 100 szerzőből álló tudományos közösség járult hozzá.

A kötet cikkei a következőek (rákattintva a címekre vagy a cikk file, vagy a folyóirat vonatkozó oldala jelenik meg):





2016. október 5., szerda

Sentinels of Science - A felső 10%-ban


Újabb őrület - pontokat lehet gyűjteni a kézirat bírálatokért és szerkesztői munkáért. A Publons nevű adatbázisba mindenki ingyen regisztrálhat és rögzítheti bírálói tevékenységének adatait, minősíthet bírált kéziratokat, feltöltheti bírálatának teljes szövegét és az automatikusan generált köszönetnyilvánító e-mail üzenetek vagy a folyóirat szerkesztőinek segítségével validáltathatja a bírálói tevékenységét. A közösség igen gyorsan fejlődik tehát érdemes lehet regisztrálni, hiszen a peer review folyamat során várhatóan sokan fognak támaszkodni erre az adatbázisra is potenciális bírálók keresése során. Ebben az évben meghirdették a "bírálat hete" nevű rendezvényt ahol rangsorolták az adatbázisban szereplő bírálókat. Ennek során több debreceni egyetemi kutató, köztük én is bekerültem a felső 10%-ba (azaz a legtöbb bírálatot készítők közé). Ez az esetemben 20 bírálat elkészítését jelentette az elmúlt 9 hónapban. Természetesen az ilyen rangsorolásnak semmi értelme nincs, de az ember szeret okleveleket kapni (mégha marhaságokért is). Azaz a tudomány őrszeme (Sentinel of Science) lettem. Szuper...:-)


Kunhalmok újra az érdeklődés középpontjában - Interjú


Az Élet és Tudomány a közelmúltban megjelent számában olvasható egy interjú az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoportjának tudományos munkatársával, Dr. Deák Balázzsal. Az interjúban szó esik a kunhalmak kultúrtörténeti jelentőségükről és jelentőségükről a tájléptékű biodiverzitás megőrzésében és helyreállításában. Az interjú teljes szövege az alábbiakban olvasható. Az interjú szorosan kötődik a közelmúltban a kutatócsoport által jegyzett, Deák Balázs elsőszerzőségével megjelent szakcikk eredményeihez, melynek összefoglalója itt olvasható és letölthető a honlapomról is.

Deák B., Tóthmérész B., Valkó O., Sudnik-Wójcikowska B., Moysiyenko I.I., Bragina T.M.,  Apostolova I.,  Dembicz I., Bykov N.I., Török P. (2016): Cultural monuments and nature conservation: a review of the role of kurgans in the conservation and restoration of steppe vegetation. Biodiversity and Conservation, DOI: 10.1007/s10531-016-1081-2




2016. szeptember 28., szerda

R.I.P. - Török Péter Zsolt (Biológia-B.Sc.)


A híradásokban ez év március elején lehetett olvasni a Dagesztánban eltűnt biológusról, Török Péterről. Azóta újabb hírt közöltek, hogy megtalálták - sajnos már csak a holttestét. Török Péter legelőször 2011. március 31-én keresett meg e-mailben, hogy nálunk, a Debreceni Egyetemen szeretné tölteni a nyári gyakorlatát. Meg kell vallanom, meglepődtem, hiszen ritkán találkozik az ember ugyanolyan nevű, biológiával foglalkozó emberrel, mint saját maga (az e-mailem is meglepődött, mert az orosz néven regisztrált g-mailes levelet a spam-be tette). Péter egy hónapot töltött nálunk nyári gyakorlaton, majd úgy döntött, hogy itt folytatja tanulmányait az egyetem biológus szakán. Szakdolgozónak nem hozzánk jelentkezett, mert az állatvilág jobban érdekelte. Szakdolgozatát  "Négy nyakörvösgyík faj (Lacertidae) élőhelyhasználata alföldi homokpusztagyepekben" címmel készítette Lengyel Szabolcs és Tartally András témavezetésével. 27 éves volt. A kutatócsoportunk és az Ökológiai Tanszék munkatársai megrendülten értesültek a hírről és részvétüket szeretnék kifejezni az elhunyt családjának és barátainak.

13. Eurasian Grassland Conference (EGC) Segesváron

 

A hétvégén ért véget a 2016. szeptember 20-24 között idén Segesváron (Sighişoara) megrendezett európai szárazgyepes konferencia - idén megújult tartalommal és névvel. A konferencia mottója idén szabad fordításban a "természetközeli állapotú gyepek kezelése és megőrzése: elmélettől a gyakorlatig" A  konferencián közel száz résztvevő mutatta be eredményeit 4 szekcióban. A konferencián ebben az évben a szokásos szekciók mellett több szakmai tréning is helyet kapott, melyek a konferencia hivatalos megnyitása előtti napon kerültek megrendezésre. A szakmai tréningek közül a tudományos cikkírás kurzust én tartottam, kevés de annál lelkesebb kollégák részvételével. Az EDGG anyaszervezete az IAVS (Interbational Association of Vegetation Science) idén mintegy 3300 Euróval támogatta fiatal illetve gazdasági nehézségekkel küzdő országok kutatóinak részvételét a konferencián.

A konferencián összesen 11 előadással és poszterrel vettünk részt. A prezentációk címei és szerzőlistája az alábbiakban megtalálható. A konferencia teljes programja itt található.

Török P. et al.: The effectiveness of passive restoration in vegetation recovery of calcareous sand grassland (előadás)

Tóth E. et al.: Selection of livestock type is more important than just setting grazing intensity in short-grass steppic grasslands (előadás)

Deák B. et al.: Effects of local environmental factors on the species composition of loess grassland fragments - A case study on isolated kurgans (előadás)

Tóthmérész B. et al.: Increasing biodiversity of restored grasslands using establishment gaps (előadás)

Valkó O. et al.: Supporting biodiversity by prescribed burning in alkaline grasslands – a multi-taxa study (előadás)

Kelemen A. et al.: The effect of common milkweed (Asclepias syriaca) on the native sandy flora. Is it a neutral alien or a noxious invader? (előadás)

Sonkoly J. et al.: A new aspect of grassland vegetation dynamics: The presence of cyanobacterium colonies can affect establishment success of plants (előadás)

Kiss R. et al.: Seed banks of Central-European grasslands (overview) (poszter)

Radócz et al.: Restoration projects supporting biodiversity of kurgans in the Hortobágy National Park (poszter)

D. Nagy D. et al.: Effects of prescribed burning on arthropods. (poszter)

Tóth K. et al.: Seed dispersal potential and notes on the diet of the endangered Lesser White-fronted Goose (poszter).

A konferencia igen magas színvonalon szervezett esemény volt, csak alátámasztásképpen néhány oldott hangulatú fénykép a konferenciához kapcsolódó kirándulásokról és evés-ivásról látható az alábbiakban.


Jürgen Dengler, ahogy ritkán látni...(mellette Steve Venn és persze a pálinka :-))


Csoportkép terepen (Álló sor balról jobbra: Valkó Orsolya, Deák Balázs, Kiss Réka, Tóthmérész Béla, Tóth Katalin, Ülő sor balról jobbra: Török Péter, Sonkoly Judit, Radócz Szilvia, Tóth Edina és Kelemen András)

 
Tátorján magonc


 

Az esti parti előtt még mindenki vidám és kipihent :-) (Mike Vrahnakis, Liliana Gherghiceanu és Didem Ambarli - a vidámság persze kitartott és fokozódott...)

 

Hogy mik vannak egy erődtemplom falán? (Nekem algáknak tűnnek ...)


 

Nehogy már gyalogolni kelljen :-)...

 

És végül egy tájkép a szász régióból

A konferencián minden évben díjazzák a 35 év alatti fiatal szerzőket a legjobb előadás és poszter kategóriákban. Idén a Pelagic Publishing és a Wiley ajánlott fel értékes könyveket és könyvutalványokat. Az idei év nagy (kiütéses) magyar sikert hozott.



 Radócz Szilvia (balra) és Valkó Orsolya a díjat igazoló oklevelekkel

Az előadás kategóriában Tölgyesi Csaba a szegedi egyetem kutatója, első helyezést, Valkó Orsolya a Debreceni Egyetem kutatója pedig második helyezést szerzett. A poszter kategórában az első helyezést Radócz Szilvia a Debreceni Egyetem a második helyezést Balázsi Ágnes a Sapientia Magyar Egyetem hallgatója szerezte meg. Gratulálok a helyezésekhez!

2016. szeptember 26., hétfő

Sikeres SER Europe konferencia részvétel


2016. augusztus 22-26 között, egy hónapja került megrendezésre Freisingben (Németország) a restaurációs ökológia legnagyobb európai konferenciája a SER 2016. A konferencia részletes programja itt megtalálható. A konferencián összesen 4 szekciót szerveztünk, melyek az alábbiak voltak:

Valkó O., Tóthmérész B.: Fire in ecosystem dynamics and restoration

Tischew S., Hölzel N., Török P.: Grazing as a best practice restoration tool

Deák B., Heilmeier H: Remote sensing in conservation monitoring

Valkó O., Török P.: Soil seed banks and seed dispersal - promising sources for restoration

A konferencián egy másfél napos tréning is volt Harald Albrecht és Török Péter szervezésében, mely betekintést nyújtott a magbank ökológiai alapjaiba és bemutatta a magbank szerepét a restaurációs beavatkozásokban és a spontán szukcesszióban. A magbank tréning összefoglalója itt olvasható.


A konferencián 9 előadással és poszterrel vettünk részt melyben előadó és/vagy társszerző voltam. A konferenciaelőadások és poszterek címei az alábbiakban olvashatóak. Az előadások és poszterek összefoglalói megtekinthetőek a konferencia összefoglaló-kötetében.

Deák B., Valkó O., Török P., Kelemen A., Miglécz T., Szabó Sz., Szabó G., Tóthmérész B.: Micro-topography driven succession in early- and mid-successional recovering grasslands

Valkó O., Deák B., Magura T., Török P., Kelemen A., Tóth K., Horváth R., Nagy D., Debnár Zs., Zsigrai Gy., Kapocsi I., Tóthmérész B. : Supporting biodiversity by prescribed burning in dry grasslands - a multi-taxa approach.

Török P., Valkó O., Deák B., Kelemen A., Tóth E., Tóthmérész B.: Is the livestock type more crucial than grazing intensity?  Cattle and sheep grazing in short-grass steppes.

Török K., Török P.: Ecological restoration in Hungary – a recent overview.

Valkó O., Babai D., Török P., Tóth K., Molnár Zs., Deák B., Kelemen A., Miglécz T., Albert Á., Tóthmérész B.: Hayseeding – A traditional practice to return seed diversity to hay meadows in the Eastern Carpathians.

Kelemen A., Valkó O., Tóthmérész B., Miglécz T., Deák B.,. Török P.: Old-field succession theories revisited from the viewpoint of perennial-crop-mediated succession.

Török P., Valkó O., Kelemen A., Deák B., Tóth K., Miglécz T., Csecserits A., Rédei T., Tóthmérész B.: Is the promising vegetation recovery in calcareous sand grasslands reflected by the seed banks?

Tóthmérész B., Deák B., Török P., Kelemen A., Miglécz T., Tóth K., Valkó O.: Landscape-scale restoration of species rich grasslands on croplands by sowing low- and high-diversity seed mixtures

Kelemen A., Valkó O., Kröel-Dulay Gy., Deák B., Török P., Tóth K., Miglécz T., Tóthmérész B.: Effect of common milkweed (Asclepias syriaca) on sandy flora

A konferencia elfogadott egy közös nyilatkozatot is melyben rámutat az EU biodiverzitás stratégia alkalmazási elégtelenségére és az élőhely-rekonstrukciók fokozottabb támogatására. A nyilatkozat teljes szövege itt olvasható. A konferencián négy másik taggal együtt lemondtam a SER Europe vezetőségi tagságomról. Magyarországot így Török Katalin és jómagam helyett Halassy Melinda (MTA-ÖK) képviseli a szervezet vezetőségében. Munkájához ezúton is sok sikert kivánok!

2016. augusztus 12., péntek

Hacquetia különszám EDGG éves beszámolóval



Megjelent a Hacquetia tudományos folyóirat legújabb száma, mely az Eurasian Dry Grassland Group (EDGG) által koordinált legújabb különszám. A folyóirat immár a harmadik éve közli az EDGG-hez kapcsolódó különszám cikkeit. Ettől az évtől kezdődően az EDGG-Hacquetia különszámok egyik vezető vendégszerkesztője Valkó Orsolya lett, amihez szívből gratulálok és sikeres munkát kivánok! A folyóiratban megjelelő cikkek 'open access' formátumúak tehát mindenki számára ingyenesen letölthetőek. Ettől az évtől kezdődően a korábban a Tuexenia-ban megjelent, az EDGG éves tevékenységét összefoglaló beszámoló ettől az évtől kezdődően a Hacquetia-ban jelenik meg. A cikk az összegző szerkesztői cikk és a kötet szakcikkei letölthetőek a folyóirat honlapjáról.

Az EDGG az elmúlt egy évben számos egyéb a kontinens gyepjeinek kutatásával és védelmével összefüggő tevékenységei mellett összesen 5 szakmai különszám összeállításában működött közre, melyek közül több impakt faktoros folyóiratokban jelent meg (Tuexenia, Applied Vegetation Science, Biodiversity & Conservation). Mindezek alapján gyepek biodiverzitásának kutatásával és védelmével foglalkozó kutatóknak fontos lehet csatlakozni a szervezethez - a csatlakozás ingyenes. Csatlakozni lehet Idoia Biurrun-nak küldött e-mail segítségével lehet. A csatlakozással a megadott e-mailcímre postázzuk az EDGG negyedévente megjelenő hírlevelét is, melyben aktuális cikkek, könyvismertetések és konferenciafelhívások mellett a legújabb szakmai különszámok felhívásai is megtalálhatóak.

2016. augusztus 11., csütörtök

Ismeretlen fűfaj - segítség kérése 2

 

Egyik korábbi bejegyzésemben kértem a lista segítségét a fűfaj határozásában. Akkor még csak vegetatív bélyegek álltak rendelkezésre. Most itt a virágzat. Nem vagyok egy fotóművész, de nem lettem sokkal okosabb a virágzattal sem...nekem a virágzat Agrostis-szerűnek tűnik...a növény pedig évelőnek... Gyűjtöttem közben Eragrostis ciliatat mivel az tűnt a kézenfekvő megoldásnak. Sok bélyegben egyeznek (a virágzatban nagyon nem), és ennek a levélszélén egy világos éles perem fut végig. Közben egy másik helyen is megtaláltam Debrecenben.



Tíz forinttal fotózva a méretarány végett




2016. július 30., szombat

Ismeretlen fűfaj - segítség kérése


Méghogy szerencsétlenséget jelent, ha elromlik az egyszeri ember autója - kénytelen a megfelelő időben a megfelelő helyen lenni...munkahelyre haladva sétálás közben feltűnt egy furcsa, Calamagrostisnak tűnő fűfaj, melyet taxonómiai tudásom alapján nem tudtam beazonosítani.

1. fotó. A növény habitusa

A csomós, évelő fű, megjelenésében Calamagrostis-nak tűnik, virágzati hajtásokkal termetre mintegy 40-60 cm-es (virágzattal esetleg még egy kicsit magasabb is lehet), nóduszonként egy hegyesszögtől merőlegesig elálló levéllel. A levélhüvelynél a fülecske és nyelvecske igen rövid (szinte nincs is :-)) és körben igen dús félkörben álló sertesor húzódik (lásd 2. fotó).

 2. kép. igen jellegzetes szőrkoszorú

A szőrözöttség a hüvelyt formáló levelek peremén is lefut. A levéllemez a vegetatív hajtásokon 4-5 mm széles a pereme világosabb, éles, de a Calamagrostis epigeios levelénél puhább. A szétbontott virágzat (még nem virágzik) Agrostis szerű, apró, laza bugát alkot.  Mintegy 50-70 tő található, durva szemcséjű mészmentes homokon, Debreceni Egyetemhez közeli ruderális élőhelyen.

2016. július 28., csütörtök

Növényökológiai elméletek alkalmazási lehetőségei a gyeprekonstrukcióban


Az NKFIH a 2016-os évre kiírt alapkutatási pályázatán (korábban OTKA K pályázat) a témavezetésemmel benyújtott K_16 119225 azonosítójú  pályázat támogatást nyert. Ezzel 2016. október 1-étő kezdődően a tervezett kutatások összesen 44 164 ezer forintos vissza nem térítendő támogatás mellett zajlanak. Külön kiemelendő, hogy a pályázat az összes tudományterületen támogatást elnyert pályázatok (129) közül abba a szegmensbe tartozik, ahol a témavezető 40 év alatti kutató (összesen 34 ilyen pályázat nyert el támogatást). A résztvevő kutatók és a magam nevében is hálásan köszönöm a bírálók, a zsűri, a kollégium és az NKFI vezetésének, hogy pályázatunkat jóindulatú figyelemre méltatták és támogatják.  A nyertesek részletes listája és a pályázatok tudományterületi megoszlása az alábbi honlapon megtalálható.

A kutatás szakmai összefoglalója az alábbiakban olvasható:

A fajgazdag, hagyományosan kezelt területek Európa-szerte és a világ más pontjain is, többnyire a megváltozott mezőgazdasági tájhasználat (intenzívebbé vált tájhasználat vagy felhagyás) következtében jelentős mértékben degradálódtak. Ezen területek fajkészletének megőrzésében és a tájléptékű diverzitás fenntartásában a mezofil és száraz gyepterületek kiemelt jelentőséggel bírnak. Az elmúlt évszázadban a fennmaradt gyepterületek többsége degradálódott és természetes fajkészletük elszegényedett. A kedvezőtlen folyamatok megállításának vagy ütemük csökkentésének szükségessége az élőhely-rekonstrukciós kutatásokat és beavatkozásokat a tudományos érdeklődés homlokterébe emelte. A vegetációdinamikai és növényökológiai kutatások, illetve a gyeprekonstrukciós kutatások és beavatkozások fontossága ellenére az elméleti és a gyakorlat-orientált megközelítések esetében kismértékű az átjárhatóság. Az egyik oldalon számos elméletet felállítottak, melyek segítségével magyarázhatóak a vegetációdinamikai folyamatok és a fajkészletben zajló változások, a másik oldalról számos módszert és monitoring rendszert dolgoztak ki a rekonstrukciós beavatkozások kivitelezésére és tanulmányozására, melyek során jelentős mennyiségű gyakorlati tapasztalat halmozódott fel. Egy egységes, az elméleti eredményeket és gyakorlati tapasztalatokat ötvöző módszertan és elméleti háttér azonban mindez idáig hiányzik. Vizsgálataink során arra keressük a választ, hogy a növényökológia elméletek milyen módon segíthetik a költséghatékony gyeprekonstrukciós módszerek kiválasztását és végrehajtását. A javasolt kutatás igen újszerű és jól kapcsolódik a növényökológia és a restaurációs ökológia nemzetközi trendjeihez.